Mi a legjobb délutáni tevékenység?

Szögezzük le: az utolsó vizsga is lezárult, nincs több, a 2010/2011-es első szemeszternek ezennel vége. Vizsgaidőszakkal együtt letudva. Nem is hiszem el. Mégis ez van! Így muszáj küldenem egy óriási mosolyt a világ(hálón kresztül)nak! J jupí!

A történet itt kezdődik. Ugyanis: mint az előbb is feltettem: melyik a legjobb-helyesebben legvidámabb?- délutáni tevékenység? Melegben, megkönnyebbülten begubózni egy kockás takaró alá (a kedveseddel, de akár nélküle is, ha úgy esik) és egy nagy tányér sütivel és  kakaóval megnézni egy elvetemült, vagy kedves, észbontóan elmebomlasztó, már-már beteges-gyógypedagógia-mesét/filmet, akármit, ami kikapcsol. Csak nevetni, ez a lényeg. Ámde: én most nem ezt tettem. Nekiálltam szelektálni, a laptopom véges memórián szerettem volna segíteni, és kitörölni olyan fájlokat, amelyekről nem is tudtam/és vagy megfeledkeztem, vagy-ami a legérdekesebb kombináció- mindkettő egyben!

Így találtam rá a régi Csíkospulcsis beszélgetésekre. Az első megnyitása után döbbentem rá, hogy nem véletlenül adtam azt a címet a dokuknak, hogy „beszélgetés egy s@ggfejjel..” :D

Viccet félretéve, rég nem mulattam ekkorát magamon, magamban. J Őrülten jó volt visszaolvasni a gyerekes felnőtteskedést, a nagyotmondásokat és a poénokat, melyeket egymásnak és egymás miatt mondtunk/írtunk, és egyedül csak mi érthetjük a mai napig. Jó volt, de rá kell jönni, hogy mindenkivel csak ketteseket alkotunk, és nem ettől válunk egyedivé. J Hiányzik, mert jó barát lehetne!!!!! És-ha esetleg magára ismerne MERT/ÉS olvassa eme sorokat, szeretném leszögezni neki, hogy nélküle nem sikerült volna, sem a jó délután, sem az, ami most van. Illetve AKI most van.

Mert az élet csak egy NAGYÖLELÉS!!!!!